Eljött velem megnézni a vércukorterheléses vérvételem. Sírok-e. Reggel korán keltünk és indultunk. Álmosan gyűrögette a bít a kocsiban, hallgattuk a zenét, aztán megszólalt:
Anya! Hiányzik nekem a kutyás dédi! Kár, hogy felköltözött az angyalkákhoz! Sajnálom.
Pár perccel később (gondolom, az foglalkoztatta, hogy hogyan lesz a délután, mert Bözsi barátnőm hozta el az oviból)
Anya! A JézuszKrisztusra ki vigyázott, amikor az anyukája, a Mária elment otthonról?
A vérvételen a hátam mögött áll és nézi a vérvételt. Én elfordítom a fejem, mert nem bírom nézni. Átszalad a másik oldalra, belenéz az arcomba:
Nem sírsz? Bátor vagy!-mondja:-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése