MÁK Bistro

Dalmával csajos estét nyomtunk, ennek részeként beugrottunk egy gyors vacsira a MÁKba.

A következő kérdések hangzottak el:
- és hol kell lekapcsolni a villanyt? (mosdóban, végzett és veszettül nézelődik)

Suttogva az asztalnál, miután váltottam az egyik ismerős felszolgálóval 2 szót:
És anya! Ő a barátod?
És anya! A szemüveges is?

A nyúlgerincre: ilyen halat kérek én is. A következő mondatban már sajtnak hívta. (mentségére legyen mondva: azt mondtam csirke, mert a nyuszikat imádja...)

A falra (lóbálja a széken a lábát, nézelődik):
Itt olyan csúnya a fal. Nem tetszik. Nincsen rajta piros, se másmilyen szín...
Mondom neki, ez direkt ilyen, mire ő:
Ez akkor is csúnya.

Bejött Frenreisz K a feleségével. Dalma:
És anya! Ő most néni vagy bácsi? Copfja van...

Amikor hazatértünk a következővel sommázta az estét az apjának:
Ez jó volt! Ez a MÁK. De itthon jobban szeretek vacsorázni.
Majd betolt még 3 túrógombócot.
(hiába, még nem érzi a lényeget!)